2010. november 17., szerda

Akinek még Toscanaban is eszébe jutok...

...egy tál napsütötte paradicsomról vagy frissen szelt kenyérről!
Köszi Tesó!

2010. november 15., hétfő

Sajtleves zöldfűszerekkel

Nem vagyok kimondottan leveses. A húslevest kizárólag akkor kívánom, ha beteg vagyok, és valami aranyló, gazdag, gyógyító energiára vágyom. Máskülönben a zöldség-, illetve krémlevesekért rajongok. Heti egyszer-kétszer. De akkor nagyon! Fanatikusan! Olyankor felmérem a készleteket, és répa, krumpli, brokkoli, hagyma - ami épp kéznél van, repül a fazékba.
Ma is magával ragadott a levesvágy, de mivel szombaton gombaleves volt, így ma zöldséges leves helyett inkább sajtos került az asztalra. (A fotó kedvéért árnyék-félholddal.)

Hozzávalók:
200 g jól olvadó, zsíros sajt vegyesen
(nekem gouda, füstölt, eidami volt itthon, ilyesmiből is lehet, igaz kissé darabosabb lesz, mert például a szárazabb füstölt nem olvad el teljesen)
2 ek. vaj
2 ek. liszt
1 liter húsleves (kockából is lehet)
2 ek. tejföl vagy kefir (utóbbival pikánsan savanykás)
só, bors
metélőhagyma, petrezselyem, zeller zöldje

1. Hevítsük fel a vajat, adjuk hozzá a lisztet és készítsük belőle világos rántást. Folyamatos kevergetés közben öntsük fel a húslevessel. Alaposan keverjük el, ne legyen csomós.
2. Forraljuk fel és főzzük öt percig.
3. Adjuk hozzá a durvára reszelt sajtokat, a tejfölt/kefirt. Ízesítsük sóval, borssal és a zöldfűszerekkel. Lassú tűzön, állandóan kevergetve addig főzzük, míg a sajt teljesen fel nem olvad.
4. Pirított kenyérkockákkal tálaljuk.

Egymillió fölött!

(Részletekért kattints a képre!)

KÖSZÖNJÜK!

2010. november 14., vasárnap

Fehér csokoládé krém - ünnepi alkalmakra

A nagy karácsony-láz, ami a legtöbb gasztro-blogon keresztülsöpört, engem is megfertőzött. Így készült el egy átlagos vasárnap délutánon az egyik kedvenc Szenteste-desszertem. Az ünnep reggelén vagy akár előző nap összeállíthatjuk, a maradék tojásfehérjéből pedig habcsókot is készíthetünk.
Recept a "Torták, sütemények, csemegék" című könyv alapján

Hozzávalók a piskótához:
2 egész tojás
2 ek. cukor
2. ek. meleg víz
2 ek. liszt
csipet só
késhegynyi sütőpor
Hozzávalók a krémhez:
100 g cukor
30 g rétesliszt
1 liter tej
4 tojássárgája
2 tábla fehér csokoládé
Továbbá:
1 üveg magozott meggybefőtt
cseresznyepálinka ízlés szerint
4 dl tejszín
porcukor
a díszítéshez málnadzsem és apróra vágott sózatlan pisztácia

1. Először készítsük el a piskótát. Válasszuk szét a tojásokat, a fehérjét a sóval verjük kemény habbá. A tojássárgához adjuk hozzá a cukrot és a vizet, keverjük fehéredésig. Most jön a sütőporral elkevert liszt, végül óvatosan forgassuk bele a tojásfehérjét. Öntsük kisméretű tortaformába vagy tepsibe (ha nem szilikonos formát használunk, kenjük ki vajjal és szórjuk meg liszttel) és előmelegített sütőben 180°C-on tűpróbáig süssük.
2. Amíg sül a tészta, nekiláthatunk a krémnek. Vastag falú lábosban keverjük össze a réteslisztet a cukorral, adjuk hozzá a tejet és dolgozzuk simára. Lassú tűzön, folyamatosan kevergetve sűrűsítsük be. A forrástól számítva egy percig főzzük, majd húzzuk le a tűzről. A tojássárgákat egy villával keverjük össze és egy-két merőkanállal merjünk hozzá a tejes keverékből. Folyamatosan kevergetés közben öntsük vissza a tejbe. Lassú tűzön annyira sűrítsük be a krémet, hogy jól tapadjon a fakanálra. Ekkor vegyük le a tűzről és dobjuk bele a kockára tördelt csokoládét. Hűtsük le.
3. A befőttet szűrjük le, ha akarjuk meglocsolhatjuk egy kis cseresznyepálinkával. A piskótát vágjuk kockára. Egy nagyobb üvegedény aljár tesszük a piskóta felét, rá a meggy felét, erre jön a csokikrém fele. Újabb réteg piskóta, gyümölcs, krém. Lefedve négy órára mehet a hűtőbe.
4. A tejszínt porcukorral verjük kemény habbá. A hab kétharmadát kenjük a krém tetejére.
díszítés: a málnadzsemet passzírozzuk keresztül egy szitán, töltsük habzsákba. Kislyukú nyomócsövet használva a süteményt borító tejszínhabra centinként húzzunk párhuzamosan csíkokat. Késheggyel 1 centiméterenként vágjuk át a dzsemcsíkokat, hol egyik, hol a másik irányba. Ha elrontjuk - mint én - készítsünk nonfiguratív díszítést! ;-)
Széles csillagcsővel a maradék tejszínből nyomjunk rózsákat a desszert szélére, majd szórjuk meg pisztáciával (Pisztácia híján nekem ez elmaradt.)
Ha nincs habzsákunk, a dzsemet kávéskanállal is csorgathatjuk, a habrózsákhoz pedig csípjük le egy tiszta nylonzacskó csücskét, és abba töltsük a tejszínt.

2010. november 8., hétfő

Rakott padlizsán - avagy a szépség belülről sugárzik

Nem, ez a fenti képen nem a rakott padlizsán! Csodás őszi falevelek, amin áttündököl az aranyló nap. A rakott padlizsán fotója iszonyatosan béna. Nem tudom, más hogy van vele, én nem tudok rakott dolgokat fényképezni. Szétcsúszik. Elveszti a formáját. Önálló életre kel, és rögtön a kamaszkori lázadással kezdi.
Gyakran készítek ilyesmit mert a lustaságomnak köszönhetően előbb a hűtőben és a kamrában nézek szét, mielőtt kapnám magamat és boltba mennék. Egymásra rakosgatni pedig sok mindent lehet... Na, de a végeredmény! Most is csak zárójelben mutatom:
( )
Azért érdemes megkóstolni, mert rendkívül finom!

Hozzávalók:
1 padlizsán
1 fej apróra vágott vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
125 g főtt rizs (lehet zacskós is vagy akár előző napi maradék)
egy marék fekete olajbogyó
fél doboz fetasajt (mondom, hogy a hűtőben talált dolgokból készítettem)
1 paradicsom
1 kis doboz főzőtejszín
egy marék reszelt sajt
só, bors, grillfűszer-keverék

1. A padlizsán két végét levágjuk, majd hosszában vékony csíkokra szeljük. Lesózzuk és egy negyed órán keresztül állni hagyjuk. 15 perc elteltével lemossuk és papírtörlővel megszárítjuk. Kevés olajban grillfűszerrel megszórva megsütjük a szeleteket.
2. A hagymát és a fokhagymát olajon megpároljuk, majd lehúzzuk a tűzről. Belekeverjük a rizst, a felkockázott feta sajtot, az apróra vágott olajbogyót és a paradicsomot. Alaposan elkeverjük, és kóstolás után sózzuk-borsozzuk. (A feta miatt a só el is hagyható!)
3. A rizst és a padlizsánt rétegezhetjük egy tálba, vagy akár a rizst bele is csavarhatjuk a padlizsánba. Ha lett volna itthon vékonyra szelt bacon, abba tekerem a rizses-padlizsántekercseket. De nem volt. Így a rétegelt ételt meglocsoltam tejszínnel, megszórtam reszelt sajttal és fél órára sütőbe tettem.

2010. november 7., vasárnap

Tök jó bolognai spagetti


Egyszer régen, még kamaszkoromban történt, hogy BZ konzervatív, elegáns, kifinomult ám rendkívül elbűvölő nagypapája előtt csúszott ki a számon, már nem is tudom miért lelkesedve: "Tök jó!"
Erre mérhetetlenül zavarba jöttem, mert az adott környezetbe nem illőnek éreztem ezt a mondatot. Ő látva elbizonytalanodásomat, barátságosan megütögette az arcomat, majd megjegyezte: "Micsoda fantasztikus szó! A mai fiatalok milyen frappáns rövidítéssel fejezik ki azt, ha valami tökéletes."
Természetesen a "tökéletes" rendkívül relatív. Egy helyzet, egy ember vagy akár egy étel is csak a mi szubjektív mércénkkel mérve tökéletes, másnak talán középszerű vagy éppenséggel unalmas. De a "tök jó" szemtelenül laza popularitása (épp mint a bolognai spagetti lényegisége) lehetővé teszi, hogy szélesebb rétegeket, ízléseket érintsen. Szóval ez nem egy tökéletes, hanem csupán egy tök jó bolognai spagetti receptje. 

Hozzávalók:
500 g darált sertéshús
1 fej apróra vágott vöröshagyma
3-4 gerezd apróra vágott fokhagyma
fél pohár vörösbor
1 doboz hámozott paradicsom konzerv
petrezselyem, bazsalikom, rozmaring
só, bors
kevés olaj
spagetti
reszelt parmezán vagy annak híján füstölt mozzarella

1. Kevés olajon fonnyasszuk meg a hagymát, a fokhagymát. Dobjuk rá a darált húst, pirítsuk fehérre, majd öntsük fel a vörösborral.
2. Sózzuk, borsozzuk, ha szárított fűszereket használunk, azokkal is ízesítsük. Friss fűszernövények esetén várjunk még vele, hogy jobban megőrizzék az aromájukat. Pároljuk puhára a húst és hagyjuk, hogy elfője a levét.
3. A hámozott paradicsomot villával vagy turmixgéppel törjük össze. Öntsük a húsra és lefedve, kis lángon főzzük további 20-30 percig. Frissen főtt spagettivel és reszelt sajttal tálaljuk.
Ugye hogy tök egyszerű! ;-)

2010. november 6., szombat

Málnás-fehércsokis brownie - Néha az álmok valóra válnak

Az utóbbi időben gyakran álmodtam süteménnyel. Süteményt veszek. Süteményt sütök. Süteményt eszem. Nem hagyott nyugodni, úgyhogy döntöttem: megvalósítok. Hát így teljesüljön minden álmom!

A brownie egy hihetetlenül egyszerű csokoládés édesség, amit meglepő módon roppant könnyű elrontani. Én életemben először Rotterdamban találkoztam vele. Zuhogott az eső, így a városnézés helyett egy kis kávézóban húztuk meg magunkat, ahol a kapuccsínóm mellé brownie-t rendeltem. El voltam tőle bűvölve. Tökéletesen csokoládés, kívül kissé ropogós, belül lágyan olvadó, tömény, de nem túl édes. Bevallom, boldogabb voltam a sütimmel, mintha a várost jártuk volna, Rotterdam nem varázsolt el. Leszámítva a csodás ékszerboltokat, ahol égre-földre tenziós gyűrűt kerestem, nem vásárolni, csak gyönyörködni akartam benne, de ez már egy másik történet.
Szóval a brownie-élmény után eldöntöttem, kiderítem mi is a receptje. Kipróbáltam számtalan verziót, igazból egy sem jött be; vagy túl szárazak vagy túl tömények vagy túlontúl csokisak voltak. Végül a neten is körülnéztem, és több helyen, köztük Limaránál is összefutottam egy különlegességgel. Ötvözi az összes szívemnek kedveset: krémes étcsokoládés tészta, benne itt-ott felbukkanó fehér csoki és friss ízű málna.
És hogy lehet-e ezt a csodát még fokozni? Jelentem: IGEN! Egy kanál vaníliafagylalttal!

Hozzávalók:
200 g étcsokoládé
150 g vaj
200 g cukor
20 g vaníliás cukor
3 tojás
150 g liszt
1 tk. sütőpor
csipet só
100 g fehér csokoládé
egy doboz mirelit málna (250 g)

1. Vízgőz felett megolvasztjuk az étcsokoládét a vajjal. Lehúzzuk a tűzről és langyosra hűtjük.
2. A tojásokat a cukrokkal és a sóval habosra keverjük. Beleforgatjuk a csokoládés masszát, majd hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet.
3. A fehér csokoládét apró kockákra vágjuk és a fagyasztott málnával együtt a krémbe keverjük.
4. Kivajazott tepsiben töltjük és 180°C-ra előmelegített sütőben 30-35 perc alatt készre sütjük. A brownie akkor jó, ha a szélénél a tészta már megsült, de a közepén még egy kissé krémes állagú. Majd hűlés közben megdermed, de nem szárad ki a sütemény.
5. Még langyos-melegen egy kanál vaníliafagyival tálaljuk.

2010. november 1., hétfő

Gombhoz a kabát: Cserépedényben sült szűzpecsenye

Szombaton a piacon fantasztikusan finom savanyú káposztát vettem a tojásos nénitől. Hogy a tojásos néni miért árul a pult alól savanyúságot, örök rejtély marad. Minden esetre a mai menü a klasszikus Boborjános mottó mintájára készült: "Ebéd savanyú káposztával!" Mivel tényleg különösen jó ízű a káposzta, nem akartam megpárolni vagy bármilyen ételbe belefőzni. Úgyhogy inkább sütöttem hozzá egy kis pecsenyét...

Hozzávalók 2 fő részére:
1 db sertésszűz (talán 450 g lehetett)
1 fej vöröshagyma
egy darabka szalonna
3 közepes fej csiperkegomba
só, bors, fűszerkömény, grill fűszerkeverék
kevés olaj
4 közepes krumpli
1 ek. mustár
1-2 ek. tejföl
nagy halom savanyú káposzta

1. A húst szeletekre vágjuk, enyhén megütögetjük, sóval, borssal, köménnyel ízesítjük. Kevés olajon fehér kérget sütünk rá, majd egy tálra szedjük.
2. A szalonnát, a hagymát és a gombát vékonyan felszeleteljük. A cserépedény aljára tesszük a szalonnát, erre jön egy réteg hús, majd sóval meghintett hagyma, ismét hús, végül a grillfűszerrel megszórt gomba. A tetejére egy kevés olajat locsolunk, alufóliával befedjük és a sütőbe toljuk. Úgy 30-40 percig lefedve, majd negyed óráig fólia nélkül sütjük.
3. A krumplit meghámozzuk, nagyobb kockákra vágjuk. Egy fedeles műanyag edényben  mustárt, sót, borsot, grillfűszert és egy kevés olajat keverünk össze. Rádobjuk a krumplit, rátesszük a fedelet és alaposan összerázzuk. Mehet egy kisebb tepsibe, és a hús mellé/alá a sütőbe. Többször átforgatjuk, hogy egyenletesen süljön. A hússal egyszerre készül el.
4. Tálalásnál a húst kevés tejföllel meglocsoljuk, és egy nagy halom savanyú káposztával kínáljuk.