2013. április 30., kedd

Öreg ember ül a kenyéren - Skagenröra

Már megint ugyanott vendégeskedtünk, ahonnan tavaly szereztem egy Kísértetiesen finom csokitorta receptet. Érdekes, hogy pont Halloween alkalmából ebédeltünk ott, most pedig - éppen fél évre rá Walpurgis-éj van, vagyis két egymással szemben álló ünnep. (Bár lehet, hogy ennek a ténynek az érdekessége csupán szakmai ártalom...)

Az előétel egy finom szendvicsféle volt, amit valahogy viccesen úgy fordítottunk le, hogy "Öreg ember ül a kenyéren". Maga a "skagenröra" egy változatosan elkészíthető szendvicskrém - pontosabban egyveleg - amibe kerülhet garnéla, füstölt lazac, egyéb halfélék, majonéz, kapor, tejföl, hagyma, citrom.
Ezt pirított kenyéren, illetve avokádóba, sült krumpliba töltve fogyasztják.

Hozzávalók:
4 db főtt tojás
1 fej vöröshagyma
6 szelet ajóka
2-3 evőkanál az ajóka levéből
1 dl felvert tejszín
durvára őrölt fekete bors
toast kenyér
díszítésnek: salátalevél, koktélparadicsom, friss kapor, citromkarika

A tojást, a vöröshagymát és az ajókát felaprítjuk, összekeverjük, az ajóka ecetes levével fellazítjuk, borssal ízesítjük, végül óvatosan beleforgatjuk a tejszínhabot.
A megpirított toast kenyérből egy pohárral vagy egy nagyobb pogácsaszaggatóval körformát szúrunk ki, ráhalmozzuk a szendvicskrémet, majd díszítve tányérra tesszük.

A főétel kagylós metélt volt, ennek a pontos receptjét nem sikerült megszereznem. Volt benne spenótos metélt, fehérbor, főzőtejszín, frissen főtt feketekagyló és apró rákok.
Csak annyit mondhatok, mindkettő isteni finom volt, és ehhez jött még a mennyei desszert...

2013. április 29., hétfő

Lime-os mascarpone torta

És végül a születésnapi torta: lime-mal ízesített mascarponés krém, kakaós piskóta és friss málna. Nagyon egyszerű, rendkívül könnyű és elképesztően finom desszert az elmaradhatatlan svéd kávé mellé.

Hozzávalók:
3 tojásból kakaós piskóta
(ehhez a liszt felét kakaóporral helyettesítjük)
500 g mascarpone
3 dl tejszín
2 lime
4-5 evőkanál vaníliás porcukor
friss málna és porcukor a tetejére

A kihűlt piskótakarikát kétfelé vágjuk. Az alsó lapot tortatálra tesszük és köré kapcsozzuk a sütőforma peremét.
A tejszínt kemény habbá verjük.
A mascarponét a vaníliás porcukorral, a reszelt lime héjjal és a lime levével összekeverjük, beleforgatjuk a tejszínhabot. Ezt a krémet rásimítjuk a piskótára, befedjük a másik tortalappal, és néhány órára hűtőbe tesszük.
Tálalás előtt óvatosan leemeljük a forma peremét, a tortát megszórjuk porcukorral, és málnával díszítjük.

Narancsos csirkecomb

A menü főfogása narancsos csirkecomb volt, habkönnyű burgonyapürével, párolt sárgarépával, friss salátával.

Hozzávalók:
4 egész csirkecomb
1 narancs
2 evőkanál méz
1 evőkanál reszelt gyömbér
2 evőkanál szójaszósz
2 gerezd fokhagyma
só, bors
olaj

Elkészítjük a pácot. A narancsot megmossuk, héját lereszeljük, levét kifacsarjuk. Ehhez keverjük a mézet, a gyömbért, a szóját és a felaprított fokhagymát.
A húst megmossuk, két-három helyen bevagdossuk. Sóval, borssal alaposan bedörzsöljük. Kiolajozott jénai tálba vagy más sütőedénybe fektetjük a pipicombokat, ráöntjük a pácot és átforgatjuk benne.
Alufóliával lefedve néhány órára, de még jobb, ha egész éjszakára hűtőbe tesszük.
200 fokos sütőben 45-60 perc alatt belül puhára, kívül ropogósra sütjük. Ehhez kb. 20 percig lefedve sütjük a húst, a bőrös felével lefelé. Majd megfordítjuk, eltávolítjuk a fóliát, és néhányszor meglocsolgatva a páccal ropogósra pirítjuk.

2013. április 28., vasárnap

Gombakrémleves

Körösztmamám születésnapi menüjének első állomása volt ez a kétféle gombából készült krémleves. A rókagombától sokkal teltebb az íze, mintha csak csiperkét használtam volna. Rókagomba helyett más erdei gombát is használhatunk.

Hozzávalók:
150 g csiperkegomba
150 g rókagomba
1 fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
0,5 dl tejföl
olaj
só, bors
1 zöldségleveskocka
őrölt kömény
rozmaring
majoránna
kakukkfű
petrezselyemlevél
plusz 2-3 gomba levesbetétnek

A gombát megtisztítjuk, felkockázzuk.
A hagymát apró kockákra vágjuk, és kevés olajon, csipetnyi sóval üvegesre pároljuk. Hozzákeverjük a gombát, picit átpirítjuk. Hozzákeverjük a felaprított fokhagymát. Felönjük vízzel, beledobjuk a leveskockát, fűszerezzük, és puhára főzzük a gombákat.
Lehúzzuk a tűzről, és öszzeturmixoljuk. Hozzákeverjük a tejfölt, és még egyszer felforraljuk.
Közben a levesbetétnek szánt gombát megtisztítjuk, vékonyan felszeleteljük, pici olajon, sóval, borssal ízesítve megpirítjuk. (Adhatunk helyette pirított zsemlekockát is.)

2013. április 24., szerda

A gyorskaja újraértelmezése

A gyorskajáról nekem leginkább a készen vásárolt hamburger jut az eszembe, az otthon előállíthatók közül pedig a zacskós leves. Előbbit csak végszükség esetén eszem, utóbbit pedig még akkor sem.
Minek is áldoznék 10 percet egy pocsék levesre, mikor plusz tíz perccel hosszabb idő alatt zacskóíz-, vegeta- és tartósítószermenteset is ehetek?
Hétköznapokon különben sem töltök sokkal több időt a főzéssel, rengeteg 20-30 perces kaját tudok. Igaz, ilyenkor nem magam gyúrom a spagettit, hanem előregyártott tésztát használok és a mártást is hámozott, konzerv paradicsomból készítem.
Félreértés ne essék nem a gyorsételek ellen vagy mellett akarok agitálni, lehetne ezt nálam tudatosabban vagy kevésbé tudatosan is csinálni. Mindenki tegye úgy, ahogy ideje, pénze, kedve, hite engedi. Ez csupán a tegnapi ebéd által ihletett gondolat...

Kipróbáltam már számtalan előre dobozolt vagy félkész élelmiszert - legtanulságosabb tévedésem a palacsinatapor volt. De végeredményben mindegyikről az derült ki, hogy otthon sem lehetetlenség elkészíteni ezeket őket. Sőt, finomabbak, egészségesebbek, ízletesebbek, mint a poros, dobozos verziók.
Sok esetben azonban a kényelem ígéretével a reklámok nagyon meggyőzőek tudnak lenni. Ahelyett, hogy főzni tanítanák az embert, rapid alternatívákat kínálnak.
Pedig világszerte nézettségi csúcsokat döntenek a főzös műsorok. Svédországban főidőben "vacsoracsata" zajlik, reggelente receptötletekkel árasztják el a nézőknek, ezen kívűl még legalább három állandó svéd szakácsműsor is fut, s hozzá jönnek még a közkedvelt angolok, Oliver, Ramsay, satöbbi.
Ehhez képest a statisztikák elképesztő ellentmondása szerint egy átlag háziasszony napi 4-7 (!) percet tölt a konyában főzéssel. Ennyi idő kell ahhoz, hogy kicsomagolja, mikróba tegye és tányérra porciózza a család vacsoráját.

A fenti fotón kagylóleves látható. Jó, ehhez is dobozos hallevest használtunk, de a kagyló friss volt, még mozgott. Az előtte-utána felvétel között pontosan 11 perc telt el.
Forró volt, isteni, laktató, hozzá fűszervajas pirítóst ropogtattunk. Nem is kellett második fogás.
Ja, és kimondottan gyors kaja volt!

2013. április 20., szombat

Cukkinis tészta csirkével bolondítva

A "cukkinis tészta" nálunk fogalom. Nővérem specialitása. Mindig ezt főzte, ha vendégségbe mentem hozzá (Szerencsére azóta bővül a konyhai repertoárja. Legalább egy Palival. :P).
Én meg persze nem bírtam ki, hogy egy ilyen "klasszikust" meghagyjak a maga klasszikusságában, ezt is megvariáltam kissé, csirkével, curry-vel fűszereztem.

Hozzávalók:
2 db cukkini
4-5 közepes gomba
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
maradék főtt vagy sült csikrehús
1 doboz főzőtejszín
só, bors
őrölt kömény
majoranna
chili- és currypor
olívaolaj

A cukkinit, a gombát és a hagymát apró kockákra vágjuk.
A hagymát megdinszteljük az olajon, hozzákeverjük a cukkinit és a gombát. Sóval, borssal, köménnyel és majorannával ízesítjük, majd hozzáadjuk a zúzott fokhagymát is. Megpároljuk, de ügyeljünk rá, hogy ne főzzük szét a zöldségeket.
A maradék csirkét felkockázzuk és a cukkinihez adjuk. Felöntjük tejszínnel, chilivel, curryvel fűszerezzük és beforraljuk.
Főtt tésztával, sajttal tálaljuk.

2013. április 18., csütörtök

Nagymama-nosztalgia: aranygaluska

Legtöbbünk életében vannak olyan ízek-illatok, amiknek ízlelése visszarepítik minket a rég elfeledett gyerekkorba.
Nekem a nagymamám nem volt épp egy klasszikus képeskönyv-nagyi - vagány volt, öntörvényű, kritikus, szép lábú, cigarettázós - mégis akadtak nagymamás vonásai. Például isteni süteményeket sütött: csörögefánkot, almás pitét, hájas krémest, buktát és aranygaluskát. Slussz. Mást nem tudott, de ezeket utolérhetetlenül.
Ma vendégeket vártunk, s amikor rákérdeztem, mi legyen a kávé mellé, nagybátyám rávágta: aranygaluska. Olyat tudsz? Nem tudom, még sohasem próbáltam - volt a korrekt felelet. Aztán kipróbáltam, és kiderült: tudok. A recept nem családi örökség, legalábbis nem a mi családunk öröksége, Limaránál találtam.
De pontosan olyan, ahogyan én szeretem: puha, foszlós, édes, diós.

Hozzávalók:
500 g liszt
25 g élesztő
2,5 dl tej
3 tojás sárgája
3-4 evőkanál cukor
fél citrom reszelt héja
50 g olvasztott vaj
csipet só
továbbá:
100 g darált dió
4-5 evőkanál cukor
80 g olvasztott vaj

A tejet meglangyosítjuk, hozzákeverünk egy evőkanál cukrot, az összemorzsolt élesztőt, és tíz-tiezöt perc alatt felfuttatjuk.
A lisztet összekeverjük a sóval és a maradék cukorral. Ehhez adjuk az élesztős tejet, a tojást, az olvasztott vajat és a citromhéjat. Lágy tésztává dagasztjuk, majd meleg helyen duplájára kelesztjük.
Egy kerek tortaformát kikenünk vajjal.
A megkelt tésztából kanállal galuskákat szaggatunk, ezeket megforgatjuk olvasztott vajban és cukros dióban. Két rétegben, de nem túl szororsan elrendezzük őket a tortaformában. A maradék diót a tetejére szórjuk.
Újra kelni hagyjuk a tésztát. (15-20 perc)
A sütőt 180 fokra előmelegítjük, majd 40-45 perc alatt készre sütjük az aranygaluskát. Ha nagyon pirulna a teteje, fedjük le alufóliával.
Vaníliasodóval kínáljuk.

2013. április 12., péntek

Sonkás gombóc

Skandinávia közelebb van Zalához, mint azt gondolnánk. Legalábbis bizonyos gasztronómiai értelemben.
Nyugati megyénkben létezik ugyanis egy darált pörkölthússal töltött étel, aminek az alapja az a burgonyás tészta, amit a szilvás gombócról vagy a gnocciról jól ismerünk. Azonban ebben az esetben a kifőzött gombócokra nem zsemlemorzsa, hanem pörköltszaft kerül.
Ezt a hagyományos receptet  Duende "húsvétiasította" úgy, hogy a maradék főtt sonkát csomagolta bele.
Erről a verzióról pedig kiderült, hogy a svédek is ismerik, ők pirított hagymával elkevert, darált füstölt karajt tesznek bele és olvasztott vajba hempergetik.
Így én - félúton Egerszeg és Stockholm között - lazán legyűrtem a csekély 1393 kilométernyi távolságot.
Kicsit innen, kicsit onnan merítettem ötletet, míg végül megszületett a saját zalai-svéd sonkás gombóc receptem.
Recept a Mindennapi nő oldalán.
töltelékek várják a csomagolást

2013. április 7., vasárnap

Vaníliás-barackos gyümölcsrizs

Egész vasárnap délutánt kitöltő program, főleg ebben a szép, naptalan időben: az ember letelepedik a tévé elé a kanapéra vagy egy izgalmas könyvvel a fotelba, kiskanalat ragad, és addig lapátolja magába ezt a finomságot, míg egyszer csak azt veszi észre, már az üres tál alját kapargatja.
Én legalábbis így jártam vele. A mennyiség talán iparinak tűnik, de étvágytól függően kettő-hat fő simán megosztozik rajta. (Azonban mielőtt nekilátnánk, győződjünk meg róla, hogy van hozzá elég tágas főzőfazekunk. Ha nincs, felezzük az adagot.)

Hozzávalók:
150 g rizs
2 liter tej
3 evőkanál vaj
csipet só
1 rúd vanília
1 csomag vaníliás puding
6-8 evőkanál cukor
1 nagy barackkonzerv, amit bármilyen más gyümölccsel variálhatunk

A megmosott, lecsepegtetett rizst átpirítjuk a vajon. Felöntjük a tejjel, hozzáadjuk a sót, a vanília kikapart magjait és a vaníliarudat.
40-50 perc alatt, gyakran átkeverve megfőzzük a rizst. Kihalásszuk belőle a vaníliarudat.
A pudingot összekeverjük a cukorral és egy kevés tejjel, majd a rizshez adjuk.
További öt percig főzzük. Lehűtjük és hozzáadjuk a felkockázott barackot.